Az itt felsorolt cikkek a betegségek könnyebb felismerését szolgálják.
A cikkben szereplő növényvédőszerek csak tájékoztató jellegűek. Jogszabályi változások miatt esetenként már nem elérhetőek!
Bővebb tájékoztatásért és segítségért kérje szakképzett eladónk segítségét üzletünkben!
(Forrás : Kwizda – Szépzöld.hu)
Szabad szemmel nem vagy alig látható, változatos (zöld, sárga, piros) színű pókra emlékeztető állatok,
(Forrás : Kwizda – Szépzöld.hu)
A különböző tetűfajok mind szívogatásukkal, mind az ürülékükön kialakuló másodlagos kártétellel (korompenész) nagy károkat okozhatnak a szabadföldi és beltéri növényeken egyaránt, ráadásul a vírusok egyik leggyakoribb terjesztői is. Éppen ezért az ellenük való védekezés kiemelt jelentőségű. Kártételük a levelek és a friss hajtások fakulásával, pödrődésével, deformációjával jelentkezik.
(Forrás : Kwizda – Szépzöld.hu)
Gyomoknak nevezünk minden olyan lágy-, fás- vagy fásodó szárú növényt, amelyek ott fordulnak elő, ahol nem kívánatosak a kultúrnövény számárta.
A földön kb 200 000 növényfaj létezik, ebből kb. 6700 a gyomnövények száma, amelyből mintegy 200 faj kifejezetten veszélyt jelent a haszonnövény számára.
A veszély abban rejlik, hogy a gyomnövények vizet, tápanyagot, félyt és nem utolsó sorban termőhelyet vesznek el a kultúrnövénytől.
Megkülönböztetünk egyéves, kétéves, évelő, valamint egyszikű és kétszikű gyomnövényt.
Nyáron a szabadban is károsít a molytetű, amely szabad szemmel épp hogy látszik, de a levelek szívogatásával és a vírusok terjesztésével az egész zöldségeskertet letarolhatja.
Bár üvegházi kártevő, fertőzött palántákkal kikerül a szabadba, ahol az őszi fagyokig károsít számos zöldségfélét és virágot is. A kifejlett állat fehér színű, 1-2 mm-es apró lepkeszerű, a levelek hátoldalán alkot telepeket, szívogatja a leveleket. Több vírust is terjeszt.
(Forrás : Kwizda – Szépzöld.hu)
Az alternáriás levélfoltosság tünetére a levél színén apró tűszúrás szerű pettyből induló, majd koncetntrikus körökben terjedő, céltáblára emlékeztető, váltakozó világosabb és sötétebb barnás folt jellemző. A szeptóriás levélfoltosság elsősorban az idősebb leveleken jelent- kezik szétszórtan, apró méretű, kerekded, sötétszürke vagy fekete folt formájában.
(Forrás : Kwizda – Szépzöld.hu)
A rozsdagombák a növényeken sárga, barna vagy fekete port tartalmazó pontok vagy kisebb foltok alakjában jelenik meg. A lomblevelű növényeknek általában a levelén, ritkán a hajtásán szokott fellépni, a fenyőféléknél pedig inkább a kérgen és a törzsön fordul elő. Ezek a növényi részek a fertőzés következtében nagyrészt elhalnak.
(Forrás : Kwizda – Szépzöld.hu)
A lisztharmat az egész vegetációs időben fertőzheti a fákat cserjéket, de legerősebben július-szeptember közötti időszakban lép fel.